Halálfalók
|
Az általunk ismert halálfalókLucius MalfoyDraco Malfoy Peter Pettigrew Ifj. Bartemius Kupor Igor Karkarov Bellatrix Black Lestrange Perselus Piton Rodolphus Lestrange Rabastan Lestrange Alecto Carrow Amycus Carrow Antonyin Dolohov Walden Macnair Augustus Rookwood Thorfinn Rovel Albert Runcorn Nott Mulciber Crak (Idősebb) Monstro (Idősebb) Avery Yaxley Selwyn Traver Scabior Voldemort követői ikor Voldemort visszatért Nagy-Britanniába és megpályázta a sötét varázslatok kivédése tanári állást a Roxfortban (sikertelenül), legközelebbi hívei, iskolai társai - Nott, Rookwood és még néhányan - már halálfalóknak nevezték magukat. Nem lehet tudni, mikor vették fel ezt a nevet, és hogy ez rögtön együtt járt a Sötét Jegy megformálódásával, de valószínű, hogy igen. Voldemort a Sötét Jegyet, hatalma szimbólumát tetoválta minden halálfalója bal alkarjára, mellyel önmagához kötötte őket, és ezt a jelet küldték az égre, mikor gyilkoltak. Ha ő megérintette valamelyik híve tetoválását, az felizzott, és a többiek rögtön tudták, hol van mesterük. Ezzel szólította őket magához titkos találkozóikra, ahol megbeszélték és kitervelték azokat a lépéseket, amikkel egyre közelebb juthatnak végső céljukhoz: a hatalomhoz és halhatatlansághoz. Ha Voldemort szólította őket, azonnal a helyszínre hoppanáltak és elhelyezkedtek egy körben. Mindenki tudta a saját helyét és akkor is így álltak fel, ha valaki hiányzott közülük. Abban azonban nem lehetünk biztosak, hogy a halálfalók magukénak tekintettek-e minden célt, amit Voldemort kitűzött, például a halhatatlanságot. Az biztos, hogy tudtak Voldemort ez irányú törekvéseiről - a horcruxokról továbbra sem szólt egyiküknek sem - de elképzelhető, hogy ők csupán a hatalmat akarták megkaparintani, amit Voldemort ígért nekik. Ennek hosszú előzménye volt, mely már a kora középkorra nyúlt vissza: az ellentét a mugli származású mágusok és az aranyvérűek közt. A halálfalók ugyanis a legradikálisabb mugli-gyűlölők közül kerültek ki, s legtöbbjük aranyvérű családba tartozott, mint a Black-ek, a Malfoy-ok, a Lestrange-ek. Úgy tartották, hogy a mugli származásúakat, vagy ahogy ők nevezték: a sárvérűeket ki kell űzni a minisztériumból és a Roxfortból, mert őmiattuk hanyatlik a varázsvilág. Voldemort és halálfalói ellentéte a minisztériummal végül odáig vezetett, hogy 1971-ben háború tört ki a két fél között. A halálfalók számtalan szörnyeteget állítottak maguk mellé, óriásokat és inferusokat, és ők maguk mind mesterei voltak a fekete mágiának. A főbenjáró átkok használata csaknem mindennapossá vált, ahogy a merényletek, eltűnések, emberrablások is. Tizenegy éven át folytatódott ez, egészen addig, míg Voldemort elbukott, mikor megpróbálta megölni a kis Harry Pottert. Leghűségesebb követői még ez után is folytatták az ellenállást, amíg mindannyiukat letartóztatták. A többség azonban önként feladta a küzdelmet, amint vezérük eltűnt és kapcsolataik révén sokan megmenekültek Azkabantól. Sok halálfaló nemhogy nem kapott börtönbüntetést, de egyenesen hatalmi pozícióba kerültek a háború befejezését követő években. A legtöbben az Imperius átokra hivatkoztak és a minisztériumi vezetés sajnos nem volt elég erőskezű ahhoz, hogy kiderítse az igazságot. A gazdagabb halálfalók ugyanis igen bőkezűen támogatták a minisztériumot, jótékonykodtak, s a csúszópénzek mindig a megfelelő zsebekbe kerültek (leggyakrabban Cornelius Caramel, újonnan megválasztott mágiaügyi miniszter zsebébe). Ezért aztán senki még csak nem is gondolt volna rá, hogy az ilyen bőkezű adományozók, tisztességes varázslók és boszorkányok bármikor is önszántukból követték volna Voldemortot. Sokkal hihetőbb volt az a történet, hogy Voldemort épp azért kényszerítette őket a hatalma alá, mert befolyásosak és gazdagok voltak. Így aztán a legtöbben bocsánatot nyertek és ez így is maradt, egészen addig a pillanatig, míg ki nem bújt a szög a zsákból 1996 júniusában... A halálfalók maszkjaA halálfalók mindig fekete csuklyában és álarcban mutatkoztak egymás előtt, így kellett megjelenniük a körben is, ha Voldemort hívta őket. Ennek több oka is volt: egyrészt meg kellett őrizniük az inkognitójukat, ha Voldemort feladatot bízott rájuk, ráadásul egymást sem ismerhették mind.Valószínű, hogy mindig meghatározott csoportokban dolgoztak, ismerősök együtt, egymással, és az egyes csoportok tagjai nem ismerték a másik csoportot - hogy ne tudják minden társukat feladni, ha elfogják őket. Néhány ismertebb halálfalóLucius Malfoy(1954 - ) Ő az egyik leggazdagabb, legbefolyásosabb halálfaló, aki megúszta az Azkabant. Hatalmas vagyonával megvásárolta és a zsebében tartotta a megfelelő embereket, az Iskolai Felügyelő Bizottság tagjaként pedig még a Roxfortra is képes hatást gyakorolni. Ezt pedig ki is használja - egy alkalommal még Dumbledore-t is sikerült eltávolítania rövid időre. Emellett ő az egyetlen halálfaló, akire Voldemort rábízta az egyik horcrux-szát. Persze nem tudta, mi is az valójában, csak azt tudta, hogy kinyitja a Titkok Kamráját. Ezért is adta oda Ginny Weasley-nek sok évvel Voldemort eltűnése után, mikor már volt annyira bátor, hogy a volt halálfalók vezetőjének tekintse önmagát hatalma miatt. A saját céljai érdekében akarta felhasználni a naplót, de Harry Potter kiderítette az igazságot és elpusztította. Voldemort visszatérésekor számolnia kellett a veszteséggel és a büntetéssel, amit Voldemorttól kapott a napló elvesztése miatt. A következő év folyamán pedig szép lassan mindent elveszített, főleg a kudarca miatt a misztériumügyi Főosztályon. Ő vezette a jóslat megszerzéséért folytatott akciót és csúfos kudarcot vallott a DS helytállása miatt. Ekkor az Azkabanba került, helyét a halálfalók közt pedig egyetlen fia vette át, Draco. Draco Malfoy (1980 - ) Lucius Malfoy egyszem fiaként a gazdag, jómódú gyerekkorhoz szokott fiút hidegzuhanyként éri, mikor megjelölik a Sötét Jeggyel és megkapja első feladatát Voldemorttól. Apja kudarca miatt olyan feladatot bíztak rá, amilyet még soha egyetlen halálfaló sem kapott: meg kellett ölnie Albus Dumbledore-t. Habár csak tizenhat éves volt, színlelt büszkeséggel és elszántsággal vetette bele magát a feladatba, amit Voldemort csak azért bízott rá, mert biztos volt benne, hogy a fiú elbukik - így akarta ugyanis büntetni az apját. Draco Malfoy két gyilkossági kísérlete mellett egy hosszú tervet kovácsolt, hogy halálfalókat jutasson be a Roxfortba és ezzel tökéletes sikert ért el. Látszólag minden úgy ment, mint a karikacsapás: a halálfalók lefoglalták a Főnix Rendjét és neki sikerült meglepetésszerűen lefegyvereznie Dumbledore-t. Ezzel olyan sikert ért el, mint előtte egyetlen halálfaló sem. Nem tudhatta, hogy mindez csak azért történhetett, mert Dumbledore hagyta, hogy tegye a dolgát, mert féltette az életét Voldemort bosszújától. Dumbledore ugyanis látta, amit mások nem: hogy Draco nem olyan, mint az apja. Nem képes olyan könnyedén gyilkolni, van még számára remény. A remény szikrája azonban elkerülte, mikor a többi halálfaló megérkezett a lefegyverzett Dumbledore-hoz. Akkor már nem volt visszaút... Féregfark (1960 - 1998) Peter Pettigrew kakukktojás a halálfalók sorában. Ő ugyanis nem gyűlöli a mugliivadékokat és még csak nem is volt mardekáros. Sőt, a Főnix Rendje tagja volt, Potterék közeli jó barátja, és animágus, akárcsak James Potter és Sirius Black. A gond csak az volt, hogy Voldemort jó érzékkel tapintott rá a félelmére a nálánál erősebbektől. Behálózta Pettigrew-t, aki kémkedni kezdett neki. Odáig vetemedett, hogy a barátait is elárulta Voldemortnak, miatta haltak meg Potterék, Sirius Black miatta került az Azkabanba ártatlanul. Mikor lelepleződött régi barátai előtt, felkereste Voldemortot, ápolta, elvitte hozzá Bertha Jorkins-szot, segített a visszatérésében. Ő tért vissza hozzá legelsőként, igaz csupán félelemből, nem meggyőződésből. Most már egyedül Voldemort volt az, aki nem vadászott rá. Csak ő védhette meg, még a régi halálfalókhoz sem fordulhatott, mert azok gyűlölték - úgy tartották, Pettigrew miatt tűnt el a nagyúr, mikor az Potterékhez vezette őt. Így Pettigrew kétszer is a nagyúr egyik legfontosabb embere lehetett jelentéktelen mivolta ellenére is, hiszen rendkívül gyenge és tehetségtelen varázsló volt. Ezért, miután elvégezte a feladatát, Voldemort azt a parancsot adta neki, hogy szolgálja Pitont, segítsen neki - ezzel letudta a gondot. Ifjabb Barty Kupor (1962 - [1995=dementorcsók]) A második halálfaló, aki visszatért Voldemorthoz és a szolgálatába állt. Családi hátterét tekintve furcsának tűnhet, hogy Voldemort szolgája lett, hiszen apja, az idősebb Bartemius Kupor Voldemort esküdt ellensége volt, a legdühödtebb mind közül. A feleségét nagyon szerette, de a fiával sosem törődött, így aztán az ifjabb Kuport könnyedén behálózta Voldemort. A legfanatikusabb hívei egyike lett, aki még a nagyúr eltűnése után is a keresésére indult Lestrange-ékkel együtt. Mikor elfogták az aurorok, az apja őt sem kímélte. Összeroppant idegileg, de az Azkabanba küldte a fiát, felesége könyörgése ellenére. De a fiú nem maradt az Azkabanban. Mrs Kupor halálos beteg volt, és addig könyörgött a férjének, hogy hozza ki a fiát a börtönből, míg az beleegyezett. Százfűlé-főzettel az anyja került a fiú helyére és rövidesen meg is halt az Azkabanban. Barty az apja Imperius átka alatt élt a következő tíz évben, egy láthatatlanná tévő köpeny alatt. A házimanó, Winky gondozta, míg egy napon Bertha Jorkins, egy minisztériumi alkalmazott elment Mr Kuporhoz látogatóba és véletlenül észrevette és felismerte Bartyt. Mr Kupor törölte a nő emlékeit, de mikor az Peter Pettigrew révén Voldemort színe elé került, a fekete mágus visszahozta az emlékeit és megtudta, hogy van egy hűséges híve Azkabanon kívül. Elment Kuporékhoz a Kviddics Világkupadöntő után és fordult a kocka: az idősebb Kupor került az Imperius béklyóiba, Barty pedig felszabadult alóla. Közel egy éven át volt Alastor Mordon képében a Roxfortban, előkészítve Voldemort visszatérést. Mikor lelepleződött, elmondott mindent Dumbledore-nak. Nem sokáig maradt életben: Cornelius Caramel ostoba módon azonnal dementort hívott, ami megcsókolta. Igor Karkarov (??? - 1996) Karkarov végérvényesen hátat fordított Voldemortnak, hogy a saját bőrét mentse. Ezt sokan megtették, de ő volt az, aki pénz és kapcsolatok hiányában az egyetlen dolgot tette, amivel a bőrét menthette: feladta társait. Sok halálfaló nevét mondta el a tárgyaláson, de a legtöbbjüket már elfogták vagy megölték addigra. De egy név mégis megmentette a börtöntől, mégpedig Algernon Rookwood-é, aki a Misztériumügyi Főosztályon dolgozott és belső titkokat szolgáltatott ki Voldemortnak a minisztériumból. Így aztán Rookwood került az Azkabanba, Karkarov pedig megmenekült. Ez után olyan messzire ment Nagy-Britanniától, amennyire csak tudott, hiszen alighanem tartott régi társaitól, ahogyan Peter Pettigrew is. Nem sokkal később a Durmstrang mágusiskola igazgatója lett, bár rejtély, hogyan sikerült ezt elérnie. Elképzelhető, hogy nagy bűnbánása ellenére nem feledkezett meg azokról a hasznos varázslatokról, amiket egykori mestere tanított neki. A Trimágus Tusára visszatért az országba és nem is tudott elzárkózni azoktól, akik egykor a társai voltak. Mikor Voldemort visszatért, ő elmenekült, tudva, hogy ha megtalálják, megölik. Ez később be is következett, 1996 júliusában a halálfalók megtalálták és megölték. Egy árokban fekve találtak rá, fölötte a lebegő Sötét Jeggyel. Bellatrix Lestrange (1951 - 1998) Barty Kupor mellett Bellatrix Black Lestrange volt a másik fanatikus híve Voldemortnak, akik mindent képesek voltak feláldozni a Sötét Nagyúrért. Barty-val együtt került börtönbe, mikor az aurorok elfogták Longbottomék megkínzásának helyszínén. Szeretett azzal dicsekedni, hogy ő a nagyúr leghűségesebb, legodaadóbb híve. Akkor szabadult ki a börtönből, mikor Voldemort személyesen jött el hozzájuk 1996 januárjában. Férjével és annak testvérével együtt újra a halálfalók közé állt és hatalmas varázserejét mutatja az a tény is, hogy a Misztériumügyi Főosztályon lezajlott összecsapás során egyedül neki sikerült elmenekülnie Dumbledore és a Főnix Rendje elől. Meglehetősen bizalmatlan Pitonnal szemben, aki szerinte elárulta és most is elárulja a Sötét Nagyurat. A húgának, Narcissának azonban segít, még a meggyőződése ellenére - ez talán a jele maréknyi megmaradt emberségének. Perselus Piton (1960 - 1998) Piton az egyik legtitokzatosabb és egyben legerősebb halálfaló. Igazság szerint még azt sem lehet róla tudni, hogy Voldemort vagy Dumbledore pártján áll-e. Félvér, az apja egy Tobias Piton nevű mugli, az anyja pedig Eileen Prince, egy aranyvérű boszorkány. Piton épp ezért, hogy a mardekáros évfolyamtársai társaságába kerülhessen, kitalálta magának a Félvér Herceg nevet, anyja családneve után (Prince = Herceg). Nagyon hasonlóak Voldemorttal és mégis rengeteg mindenben különböznek. Ugyanúgy félvérek, ugyanúgy titkolják és elpalástolják a múltjukat, rejtélyes nevet találnak ki maguknak, nem hagyják, hogy az érzelmeik parancsoljanak nekik - vagy legalábbis hogy kiüljön az arcukra. Voldemort parancsára Dumbledore-hoz ment kémkedni még az első háború utolsó éveiben és ő volt a fültanúja a jóslatnak, mely a nagyúrral dacoló varázsló születéséről szól. De Piton valamilyen rejtélyes ok miatt átállt Dumbledore oldalára - az öreg varázsló legalábbis haláláig szentül hitt ebben. Piton azonban hidegvérrel, egy pillanat alatt megölte őt. Megszeghetetlen Esküt tett Narcissa Malfoynak, hogy vigyázni fog Draco-ra, és ha a fiúnak nem sikerülne megtennie, amit kell, akkor ő végzi el helyette. Ez meg is történt, de nem tudhatjuk biztosan, hogy nem Dumbledore utasította-e a gyilkosságra. |